blog

Nem adom az Istenemet!

Kép forrása: dg.imgix.net

1976-ban megjelent egy könyv amely az “Önző gén” címen van jegyezve. Szerzője egy neves biológus és etológus, nevezett Richard Dawkins. A szerzőnek hatalmas elismerést hozott merész elméleteivel és korábban nem belátott tényeivel.

A mű által taglald téma nagyon szűken összegezve a következő. Minden élő akit elhord a hátán a föld, legyen az növény vagy állat: olyan mint az ember, vagy az oposszum, mind egyfajta, az evolúciós kiválasztódás révén létrejött túlélőgépek. Bizonyos féle előre megírt programokat futtató szerveződések, amelyek nem önös érdekből, netán egy közösség/faj érdekében építődtek, hanem a gének számára alkotódtak egyfajta komplex erőddé. A cél pedig nem elsősorban az egyed fennmaradása, hanem a géné. S a legfelsőbb kitűzés, melyet génjeink ránk testáltak: az ő másolataik elterjesztése. Az utódnemzés az örökkévalóság céljából. Egy bizonyos, szemnyitogató mű.

Meglehetősen furcsán szereztem tudomást a kötet létéről. Egy  este a Honvéd kórház sürgősségi osztályán várakoztam sokad magammal és szoba elegyedtem egy idős, az ELTE köreiben munkálkodó biológussal. Ő ajánlotta a figyelmembe. Én meg amilyen vagyok, elolvasom az idegenek által javasolt könyveket. Persze ez legyen velem a legnagyobb baj. Hisz nem bántam meg. Ellenkezőleg!

Kénytelen vagyok egyet érteni számtalan pontban Dawkins-szal, még akkor is, ha ez néha egyenesen elszomorít. Ugyanis egy igen rideg és logikus, az érzelmek húsát az élet csontvázáról lefejtő valóságot vázol. Mindazonáltal sok rácsodálkozós és örömteljes megvilágosodást ad létünk miértjei kapcsán.

Egy dologban mégsem tudok konzisztensen azonosulni a véleményével. Ő határozottan kijelenti, hogy minden létrejöttének mozgatórugója a végtelen idő és az abban megfoganó végtelen számú lehetőségek. Én pedig a mai napig azt vallom, ha már nem is a korábbi, református formával egyeztethető rendszerben, de Dawkins-i kifejezéssel élve a “programozott túlélőgépeket” programozták. Lehet csak szoftverfejlesztői mivoltom mondatja velem szűklátókörűségemmel egyetemben, de a kódnak mindig van megírója! Vagy leginkább megírói? Tehát miképpen Richard Dawkins nem hisz a teremtőben, én úgy nem hiszek az ő helyét elméletben betöltő végtelen időben: mely rendszereket alkot. Lehetséges csak persze ámítom magam és amit a köznyelv Istennek nevez Freud elméletének megfelelően mi teremtettük magunknak. Viszont én szeretem az Istenem és a csodáim, nem vagyok hajlandó tőlük teljesen megválni, legyenek igazak vagy sem!

Tagged , , , , ,

About Vörös Zoltán Hero

Szólj hozzá!

avatar
  Subscribe  
Visszajelzés